2014. november 10., hétfő

Matek

Már az Austinban elért eredmények alapján egyértelmű volt, hogy a Brazil Nagydíj kimenetelétől függetlenül csak az évadzáró, dupla pontokat érő Abu Dhabi hétvégén kerülhet fel a korona a világbajnok fejére, mivel Interlagost legfeljebb 49 pontos előnnyel hagyhatja el az éllovas Lewis Hamilton, míg az utolsó futamon további 50 pontos különbség kialakulására van lehetőség.

A kék tartomány kombinációiban Rosberg a világbajnok
A Mercedes fölényére jellemző, hogy amikor pilótáik célba értek, és nem a mezőny hátsó traktusaiból kényszerültek nekivágni a futamnak, egyetlen kivételtől eltkintve kizárólag 1. és 2. helyeket szereztek. A kivétel Rosberg 4. helye a Hungaroringen, míg Hamilton az osztrák és a magyar futamon állhatott fel a dobogó legalsó fokára a mezőny végéről érkezve. Ennek fényében talán felesleges is számba venni azokat a lehetőségeket, amik azzal számolnak, hogy a mercedesesek nem az első két helyet bérlik ki maguknak, de a technika bárkit bármikor megtréfálhat, Rosberg és Hamilton is 2-2 alkalommal kényszerült az év során ilyen okból futamot feladni, az angolnak pedig további egy nullázása van baleset miatt. Számolgatni tehát lehet, és a képlet viszonylag egyszerű, Rosberg szemszögéből megközelítve úgy fest, hogy legalább 18 ponttal kell többet szereznie Abu Dhabiban mint Hamiltonnak (a pontegyenlőség azt jelentené, hogy 10 nyert futama miatt mindenképpen Hamilton a világbajnok, mivel azzal szemben Rosberg legfeljebb 6-ot tudna felsorakoztatni. Pontegyenlőség viszont csak abban az extrém esetben alakulhatna ki, ha a futam félbeszakításakor Rosberg a 2., Hamilton a 10. helyen állna, és félpontokat kapnának, de erre 1991 óta csak egyszer volt példa), ami az alábbi kombinációkból adódhat:
- Rosberg nyer, Hamilton legfeljebb 3.
- Rosberg 2., Hamilton legfeljebb 6.
- Rosberg 3., Hamilton legfeljebb 7.
- Rosberg 4., Hamilton legfeljebb 9.
- Rosberg 5., Hamilton legfeljebb 10.
Minden más kombináció Hamilton végső győzelmét eredményezné, az angol legalább 2. helye vagy a német legfeljebb 6. helye esetén pedig számolgatni sem kell.

Ilyen kombinációkban nem számítana a dupla pontszám
A duplapontok felmerülése óta óriási a vita arról, hogy szükséges-e ilyen módon (is) mesterségesen beavatkozni a világbajnokság végkimenetelébe. A támogatók nem túl nagy számú, ám Austin óta Rosberggel mindenképpen kibővült tábora látszólag örülhetett, mert minimális matematikai eséllyel ugyan, de Abu Dhabiba  világbajnoki döntőre érkezik meg a mezőny (a rendezők pedig kiváltképp dörzsölhették a tenyerüket, mert ezáltal valószínűleg megtérül az a befektetésük, amivel elérték, hogy idényzáró és kétszeres szorzójú versenynek adhassanak otthont, ahol az események számukra szerencsés alakulásának köszönhetően világbajnokot is avatnak). A sportág szerencséjére azonban Rosbergnek a hagyományos 25 pontos rendszerben is lenne esélye még bajnoki címet nyerni, bár lényegesen kisebb mozgástérrel:
- Rosberg nyer, Hamilton legfeljebb 7.
- Rosberg 2., Hamilton nem szerez pontot.
Ezek azok a tiszta esetek, amelyek ha a duplapontos rendszerben valósulnának meg, nem kellene mutogatni a szabályra, hogy csak amiatt lett valaki világbajnok.

A mesterséges beavatkozás mértéke és hatása persze relatív, mikéntjéről már nem is beszélve. Lehet futamo(ka)t kiemelni, mint ahogy idén, de lehet helyezéseket is. A 2003-09 között érvényes szabályrendszer például felértékelte a 2. helyet (ami az időszak elején borítékolható Schumacher-győzelem utáni legértékesebb pozíció lett így), ami az idei szezonban azt eredményezné, hogy az utolsó futamnak Nico Rosberg csupán egyetlen pont hátránnyal vághatna neki, hiába szerzett csak 5 győzelmet Hamilton 10-ével szemben, második helyből az ő neve mellett szerepel 10. Az 1991-2002 között használt pontozás alapján viszont nem, hogy nem az utolsó futamon dőlne el a cím sorsa, Hamilton már Austinban megszerezte volna azt, az 1991-ig működő, az F1 történetének eddigi legtartósabb pontrendszerében pedig Hamilton 8 pontos előnnyel utazna el Abu Dhabiba, ahol legfeljebb 9 pont szerezhető. A duplapontos utolsó futam tehát felfogható a jelenlegi, a Vettel-éra alatt ebben a formájában megkérdőjeleződő létjogosultságú pontrendszer minimális korrekciójaként, amelynek a hatása természetesen jelentős lehet, de mégsem akkora, mint egy eltérő pontrendszeré. (A Formula-1 azonban jelenleg is és tavaly egészen más, mélyebb problémákkal küszködött, amikre a duplapontos futam nem jelent választ...)
Hamilton 17 pontos előnye a második legkövérebb, aminek idén a birtokában volt, Austin után még 24 ponttal vezetett, és Szocsit követően is 17 ponttal. E 24 pontos előny kiépítését 29 pontos hátrányból kezdte meg, amivel a Belga Nagydíjas nullázás után állt. Legnagyobb lemaradása 32 pont, amit az osztrák futamon szedett össze. Az év első és utolsó harmadában a különbség folyamatosan Hamilton javára változott sorozatban aratott győzelmeinek köszönhetően, ami az év elején a Spanyol Nagydíj után időlegesen, az év végén Szingapúrtól kezdve tartósan segítette hozzá ahhoz, hogy az ő neve szerepeljen az összetett élén. A szezon középső, mindkét pilóta számára hektikusan, de Rosberg számára kicsit kedvezőbben alakuló időszakában a kettejük közti különbség gyakran ingadozott a minimális és a tetemes között, de sokáig Rosberg javára. Legutóbb Sebastian Vettel volt az, aki az utolsó futamot összetettbeli hátránnyal megkezdve lett világbajnok, 2010-ben, pont Abu Dhabiban...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése